Nekem egyszerű, mert én már az új rendszerbe születtem bele. - mondják sokan. Féligazság, mert az "új rendszer" nagyban eltér a könyvekben tanultaktól vagy a külföldön látottaktól. Itthon ugyanis megakadtunk, mint csont a torokban. Se erre, se arra, mozdulatlanul állunk és várunk.
Ugyan nem tudom mire, mert a Télapó is eljött már azóta 23-szor, de nem hozta ő sem a csodát. A várakozás pedig nem segít. Így, legalább beszéljünk róla.
Tévhit például, hogy a fizetésünket a főnöktől kapjuk. Ez nem igaz.
Szabadpiacon a főnök (vállalkozó) csak szervez. Nem azért, mert neki büdös a munka, hanem mert neki ez a munkája, ebben a legjobb, ezt élvezi vagy szimplán csak ez a hivatása. Mint ahogy Te ügyintézésben, kommunikációban vagy fizikai munkában vagy jó, a fiad számítógép-szerelésben, a lányod meg a kézműves dolgokhoz ért.
Akkor ki fizeti a bérem?
A termék vagy szolgáltatás, amit a cégednél előállítotok.
Téged az eladott termék fizet. A zsömle, a biztosítási csomag, a levágott haj, az elkészült autó vagy a vattacukorgyártó gép készítése.
Tervgazdaságban betervezték az éhbéreket és csókolom. Szabadpiacon ez érdem alapon működik. Ha magas a hozzáadott értéked a végtermékhez, akkor nagyobb az esélyed rá, hogy jobban fogsz Te is részesülni a haszonból, bátrabban kérhetsz fizetésemelést és nincs támadási felület sem. Ha kicsi a hozzáadott értéked, akkor nemcsak, hogy minimálbér közeli lesz a fizetésed, de sokkal nagyobb a kockázatod is, hogy lecserélnek, hiszen könnyen pótolható is vagy. Ez az alkupozíció.
Bízzuk a politikusokra?
Soha, de soha nem tud politikus fizetésemelést vagy munkahelyet teremteni. Azért mondja, mert ezt akarod hallani. Tehát ezt mondja. Piacgazdaságban a munkahelyet Te meg én teremtjük, ahogyan a beosztottjaink fizetéséről is mi döntünk. Találunk egy embereket tömegével sújtó problémát. Például rájövünk, hogy a halandók szeretnének zsömlét enni, de nincs mindegyiknek ideje ezért reggelente 2 órával hamarabb felkelni.
Ekkor Te meg én - felismerve a zsömle iránti keresletet - hamarabb felkelünk és több zsömlét sütünk, mint amennyit meg tudunk enni, hogy másoknak eladva megoldjuk a problémájukat.
Ha nő a kereslet a zsömlénk iránt vagy csak szimplán terjeszkedünk, akkor Mi fogunk úgy dönteni, hogy növeljük a naponta kisütött zsömlék számát. Ehhez pedig plusz munkaerőre is szükségünk lesz. Na, így teremtünk munkahelyet, Te meg én.
Mennyit fog keresni a frissen felvett pékünk? Kevesebbet, mint amennyi hasznot termel. Ha többet keresne, akkor veszteséges lenne számunkra. Akkor meg inkább fel se emelje a péklapátot, ha azzal nekünk csak veszteséget okoz. Ha ugyanannyit is keresne, mi már akkor sem foglalkoztatnánk. Hiszen nem fogunk kockázatot, feladatot, ügyintézéseket vállalni másért úgy, hogy abból nincs hasznunk. Te sem dolgozol ingyen.
Viszont ha a pékünk szuper technikával, naponta ugyanannyi munka mellett 2000 zsömlével többet süt, akkor mi is jobban meg fogjuk fizetni, mert arányaiban olcsóbb lesz - magasabb fizetéssel is - őt foglalkoztatnunk.
Mit csináljak?
Ha biztosabb állást szeretnél, vagy nagyobb fizetést, akkor segítsd a cégedet az eladásban! Ha kitalálod, hogy hogyan lehet előállítani azt a valamit olcsóbban, vagy hogyan lehetne változatlan költségek mellett jobb minőségben legyártani, eladni belőle kétszer annyit, vagy megspórolni a selejteket, akkor azt a főnökeid is díjazni fogják. Hiszen mindannyian abból éltek. Te is. Ő is. (Ám fontos, még véletlenül se kioktató stílusban tegyed.)
Ha pedig azt látják, hogy neked is a világ közepe az a valami, amit a cégetek (tehát közösen együtt) szült, akkor nem kérdés, hogy rád is más szemmel fognak nézni.
A vállalkozó nem egy irigy ember. Csupán olyanért nem tud fizetni, ami nem termel hasznot. Termelj neki 2-szer, 3-szor nagyobb hasznot és a fizetésed is jó eséllyel követni fogja. Hiszen a legértékesebb emberünket mindannyian féltjük.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.