Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem a télhez és a karácsonyhoz akkor is hozzátartozik a hó, ha épp nem esik odakint. Ilyenkor megpróbálom "havasítani" az odúmat kívül s belül.
Ennek egyik módja, hogy csupa fehér dekorációt csinálok, s ha nagyon ráunok a fehérre, akkor kiegészítem valami más színnel. Szerencsére minden megy hozzá. No, de önmagában a fehér szín sem elég, úgyhogy "Let it snow" (Legyen hó)! És ha hó, akkor legyen hóember is!
Maradunk a Csináld magad! vonalon, úgyhogy ügyes kezeket elő... bár ehhez a szupercuki hóemberhez igazából két bal is elég, vagy csak hívd segítségül kismókusaidat, szinte maguktól tudni fogják, mit kell tenni!
Ismét a keresztlányaim anyukája hozta a szuper tippet, illetve küldte át nekem megmutatni, és persze hogy imádtam, így sikítva követeltem a leírást. Legfőképp azért, mert hirtelen ránézésre bizony nem tudtam megmondani, miből van a répanózija a hóembernek, pedig hát "Tééééényleg!" kategória.
Meg is kaptam a magamét. Először egy miniokításon át, miszerint én gyerek híján úgysem ismerem a gyerekdalokat. Nézd csak!
"Hóembernek se keze, se lába, hóembernek pici szeme szép" (ez egy gyerekdal részlete - magyarázat Kikkonak) - Kikko vagyok én, de gondolom, ez egyértelmű. :)
No de, visszatérve a hóhoz.
A legnagyobb téli kedvenceim a hóemberek. Akár már egy centis hóból is képes vagyok egy mini hóemberkét varázsolni, de most még egy mogyorónyi sincs. :( Így benti "meleg tűrő" hóembereket készítettem, igazán egyszerű alapanyagokból. Mutatom, hogyan!
De még mielőtt belekezdenénk, még egy jó hír. Négy éves kismókuson teszteltem, boldogan segített, szinte minden lépést simán, ügyesen megcsinált (a kivételt majd külön jelzem). És a boldogság, ami az arcán ragyogott a végén, minden pénzt megért. Azért még akkor is fabrikáltunk volna hóemberkéket, ha amúgy én nem lennék hóember-rajongó.
A szükséges "felszerelés"
- papírgolyók - 2 db (Én a KIKben vettem, de hobbiboltokban is kaphatóak különböző méretekben. Eredetileg is koszorúra szántam, így ezek a golyók kb 1-1,5 centisek).
- fogpiszkáló - 1 vagy 2 db (Tudom, hivatásos nevén fogvájó, de nekem ettől a szótól összerándul a gyomrom. Nem szeretek vájkálni, ez van!)
- fekete alkoholos filctoll
- narancssárga filctoll (bármilyen, nálunk a kismókus hozott egyet a saját készletéből)
Így készül a minihóember
A fogpiszkáló egyik végét narancssárgára színeztem, ez lett az orra. A másik végét majd abszolút takarékosan felhasználjuk az összeállításnál. (Na, ez nem jutott volna eszembe, pedig váááá, konkrétan hóember-sárgarépaorr alakja van a hengerfogpiszkálóknak, tényleg! :) ~Mókuspanna)
Utána megrajzoltam az egyik golyóra a két szemét és a száját, a másikra meg a gombjait.
Itt tartunk most:
Én szeretek biztosra menni, úgyhogy az orra helyét előre kifúrom a fogpiszkáló hegyes végével, majd letöröm a narancssárga részt, és a helyére szúrom. Ragasztó nem kell, megáll magától.
A fogpiszkáló másik végével pedig rögzítettem a hóembert a koszorúhoz. (Nálam jelenleg az adventi koszorú dísze, de a karácsonyi kopogtatómon is helyet fog kapni, és csomagoláson is rendkívül jól mutat. Ebben az esetben persze ragasztópisztollyal kell rögzíteni, a fogpiszkáló csak a két "hógolyót" fogja összetartani).
Ez a mozdulat (a fogpiszkáló beszúrása a szalmakoszorú alapba) volt az, amit nem bíztam a kismókusra. Jobb ez így mindenkinek! :)
Ráhúzom a két "hógolyót" és kész! A hóember. És még egy. És még pár. És a koszorú. És a cikk.
No, de ígértem, így megmutatom a színes kisszánkót is, mert így egészen máshogy néz ki.
Persze a hóemberek is dobnak a látványon, nem mondom, de önmagában is cuki. A szánkó is, meg a hóember is. Ugye?
A hóemberek megjelenését a Provident támogatta.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.