Ne vegyél magyart, csak azért, mert magyar!
A tudatos vásárló magyar terméket vesz, mert azzal jót tesz a nemzetgazdaságnak. Hiszen jobb akár drágábban vegvenni a magyar terméket, mint segélyt fizetni. Ráadásul az import termék választásával a pénz kimegy az országból. Nem, nem és nem ennyire fekete vagy fehér. (Cikk frissítve.)
58-an vagyunk egy szobában.
Szerinted mekkora a valószínűsége annak, hogy két ember is ugyanabban a hónapban, ugyanazon a napon született? *Nem feltétlen ugyanabban az évben.
Szavazz, komolyan!
Szavaztál? Felmérések alapján a legtöbben 20% alá teszik. Ez egyébként a születésnap-paradoxon, amire ösztönösen érezzük a választ: "kevés". Ösztönösen érezzük ezt a rossz választ, ugyanis 58 embernél a valószínűsége már több, mint 99%. Komolyan, még ha teljességgel hihetetlennek is tartod.
Update! A félreértések és meg nem értések helyrerakása céljából kiegészítésre került egy-két rész a cikkben, ezt mindenhol kékkel jelöltük.
(Mielőtt kommentelsz, kérlek olvasd el az egész cikket és ne csak a főcímeket! Köszi)
*A pogácsa és az ananász is csak egy példa, helyettesítsd be egy számodra szimpatikussal és valósabbal, ha úgy tetszik.
Mi köze ennek a magyar termékekhez?
A magyar termékek preferálásánál - ha csak azért preferáljuk, mert magyar - ugyanezt a paradoxont éljük meg. Ösztönösen rosszul döntünk. A rossz döntéseinkkel pedig pont, hogy ártunk a gazdaságnak. Ez meg azért vicces, mert pont a gazdaságon akarnánk ezzel segíteni.
Közgazdaságban erre vonatkozik a komparatív előnyök elve, aminek egy mondatban az lehetne a lényege, hogy mindenkinek azzal kell foglalkoznia, amiben a legjobb, leghatékonyabb.
Működik ez kicsiben is (a kenyeret a pék készítse, a rövid hajat pedig a fodrásztehetség nyírja) és nagyban is (Izland halásszon, Haiti pedig kávét termesszen).
Lehet a fagyos Szibériában ananászt termelni?
Igen, de fűteni kell az ananászsátrat és lámpákkal napoztatni kell, ami viszont pénzbe kerül, amitől meg drágább lesz az eladandó ananász is. Míg Hawaii-on csak el kell ültetni. Akkor melyik ország termesztőinek érdemes ananásztermesztéssel foglalkoznia?
Na, pont ezért nincs vízigényes görögdinnyeföld a sivatagban vagy trópusi banános az Antarktiszen. Ezt abszolút érezzük.
Mégis, ha állunk a Tescóban, akkor két teljesen egyforma termék közül, még ha a magyar egy kicsit drágább is akár, mi a magyart tesszük be a kocsiba.
Ezzel ártunk magunknak és a gazdaságnak is. Ártunk, ha csak azért vesszük meg, mert magyar és semmilyen más tulajdonságát nem veszünk figyelembe.
Miért rossz a gazdaságnak, ha direkt a magyart választom?
Az a termelő, aki gázt használ fel arra, hogy fűtött sátorban olyan ananászt termeljen, ami a piacon még drágább is, mint az import (ami átutazta a Földet), az pazarolja az erőforrásokat. Például a gázt. Ezt a példát pedig rá lehet húzni az összes variációra. (Vonatkoztass el attól, hogy talán nincs magyar ananász.)
De segítek a termelőnek!
Ha még nem voltál vállalkozó, akkor nem biztos, hogy tudod, de a termelő, a vállalkozó, sőt mindenki onnan tudja, hogy valamit jól csinál, hogy haszna keletkezik belőle. Amit aztán el tud cserélni túró rudira és pogácsára. És akkor a pogácsát készítő pék visszajelzést kap ezáltal, hogy finom a pogácsája.
A protekcionizmussal, tehát hogy mindenáron magyart veszünk, hamis üzenetet küldünk a termelőnek. Ha csak azért választjuk a magyar pogácsát, mert egy magyar pék készítette, pont ilyen téves üzenetet továbbítunk felé. Elhitetjük vele, hogy valamit nagyon jól csinál, közben nem is. Vegyük azért a magyar pogácsát, mert valami miatt számunkra az a legjobb!
Nekem megér pogácsánként +10 forintot, hogy ne kelljen segélyt fizetnem a munkanélküli péknek.
Alapállás, hogy az adott vásárló csak azért veszi meg a drágább pogácsát, mert az magyar. És csak és kizárólag pénzügyi oldalról vizsgáljuk meg ezt közelebbről.
Ez egy paradoxon, amit rosszul mérünk fel. 2012-ben egy munkanélküli havonta neked kb. 0,8 filléredbe került (az 0,008 forint (183Mrd / 468e munkanélküli / 4m adózóval / 12 hónappal)). Amikor +10 forinttal jutalmazod (a péket) nemzeti érzelmekkel fűtve, akkor pogácsánként kifizetsz neki 104 évnyi munkanélkülit.
De mondhatnám úgy is, hogy egy rossz választásos pogácsára elpazarolsz 1248-nyi segélyt a munkanélküliektől.
Vagy, hogy a gyerekedtől veszed el a kalciumot, mert a másik pogácsa mellé a 10 forintból még vehetnél egy pohár tejet is.
De legalább dolgozik és nem otthon ül.
Igen, de azzal, hogy olyan dologgal foglalkozik, amit csak az tart életben, hogy te őt választod, elveszi az idejét. Ha munkanéküli, akkor motiváltabb, hogy átképezze magát olyan szakmára, ami kitörési pont lehet számára. Egy gazdaság sikere szervesen függ a benne tevékenykedő emberek sikereitől.
Nem azt mondjuk, hogy legyen munkanélküli a termelő és üljön otthon. Ha ez ment át neked, valamit félreértettél. Nem kicsit. Dolgozzon és állítson elő nekünk finomságokat. Termeljen mást. Képezze át magát akár egy új szakmára. Segítsük máshogy. Stb.
Akkor mostantól ne vegyek magyar terméket?
Ha mókus vagy, akkor az ár és minőség mentén döntesz, nem az alapján, hogy magyar-e. Ha két termék van a kezedben és azonos minőség mellett ugyanannyiba kerül, akkor válassz pl. a csomagolása alapján, ugyanis ez is fontos visszajelzés a válalkozónak, hogy "Hahó, ha változtatsz a csomagoláson, akkor még azonos árú konkurensedet is legyőzheted".
De a protekcionizmus pont a gazdaságot védi, nem?
A protekcionizmus nem javít a minőségen és nem csökkenti az előállítás költségeit sem, tehát nem teszi hatékonyabbá a gyártást, nem javít a gazdaságon. Egyszerűen csak konzerválja a rossz állapotot.
Ne sirassuk a bezárt cukorgyárat, mert afrikában harmadannyiért elő tudják állítani. Így nem csak hogy cukor lesz a kávénkban, de még kétharmadnyi pénzünk is maradt, amiből mást vehetünk, vagy másba fektethetjük. A cukorgyárat meg le kell bontani és almát ültetni a helyére, mert abban meg Magyarországnak van komparatív előnye más országokkal szemben.
Miért fontos, hogy egy magyar termék ár-értékben is a legjobb választás legyen?
Az a magyar termék, aminek gyártója él a komparatív előnyeivel, az minden segítség nélkül is kiszorítja az importot. Ő lesz a piacvezető függetlenül attól, hogy nemzeti öntudatból vesszük-e meg.
Ha pedig itthon piacvezető, akkor jobb esélyekkel tud ő is kilépni a nemzetközi piacra és exportálni. Azaz pénzt hoz be az országba. Fejlődik és növeli ezáltal saját és más jólétét is.
Azonban ha csak azért van életben, mert magyar, akkor az piacképtelen mindenhol máshol. Egy finnt nem fog meghatni a magyar zászló. Így meg csak ülünk a langyosban.
Ha legközelebb Valaki azzal akar rávenni egy termék megvásárlására, mert az magyar, akkor jusson eszedbe, hogy ez talán egyben azt is jelenti, hogy annak a valaminek a legjobb tulajdonsága csak annyi, hogy magyar?!?! Hiszen különben miért nem a legjobb tulajdonságával reklámozza az eladója? Üljön mókus a válladon: az egy rossz választás. Vedd azt, ami a legjobban kielégíti az igényeidet és küldj ezzel üzenetet a magyar termelőnek, hogy igenis gyártson jobbat / olcsóbban / nagyobbat / színesebbet / kockásat és törjön ki ő is a nemzetközi piacra. Az lesz neki is a legjobb!
Kíváncsiak vagyunk a véleményedre és örülünk, ha egymásnak is elmondjátok a véleményeiteket, de az anyázást, sárdobálást, minden érv nélküli szúrkálódást töröljük. Nem bocs.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.