Leginkább a (bel)városban élő embereknek, ha azt mondom, kutyasétáltatás, esetleg kutyafuttatás, akkor manapság az a kép jelenik meg, ahogy egy kutyafuttatóban a gazdik kis csoportokban állva beszélgetnek, a kutyák meg ásnak, játszanak, ugatnak, futkároznak, illetve a nem annyira szociális beállítottságú blökik állnak a gazdik lába mellett. Az egész kedélyesnek, családiasnak tűnik, és egyébként is: jó szórakozás. Legalábbis a gazdik mindenképpen ezt állítják, illetve azok, akik kívülről nézik őket. Ha a kutyákat megkérdeznénk erről, az ő véleményük már merőben más lenne, még ha nem is minden kutyáé. De miért is?

Mi mókusok szeretünk gyűjtögetni, főleg ha finomságokról van szó, de nincs ez másképp a gyöngyökkel sem. Amint a kezünkbe akad egy csomag telis-tele sok újdonsággal, örömmel bontogatjuk, vizsgálgatjuk, elképzeljük, hogy mi készül majd belőle, és ha szerencsés mókusok vagyunk - mert van rá időnk - rögtön fűzni is kezdünk! Amikor el akarjuk rakni az új szépségeinket, vagy a maradék gyöngyöket, rögtön ott a kérdés: hogyan, hová?