Vége a télnek, a cipőm pedig tiszta só. A színe is rendesen elfakult. Nincs is min tanakodni, a tél a cipőnek olyan, mint nekünk az adóbevallás. Utáljuk, mégis mindig eljön. De mi történik, hogyha nem bolti cipőpucolót használok? Na most jól kipróbáltam! Lássuk a tesztet.

cipőpucoló és étolaj harca

Megviselt cipőm egyik felét Kiwi Colour Shine cipőfényezővel fogom kezelni (csak azért mert ezt találtam a nővérem fiókjában, nem fűz semmi a márkához), míg a másik felét a minden otthonban megtalálható közönséges étolajjal. A neten sok helyen olívaolajat javasolnak, de én nem vettem észre semmi különbséget. Így az olívát inkább megtartom a salátákba, ide pedig jó lesz az napraforgóolaj is.

Ha imádod a házi praktikákat és örülsz, ha valaki - mondjuk egy mókus ;) - kipróbálja helyetetted, akkor kövess és tesztelek és beszámolok. 

Kezdtem a cipőápolóval

Kupak le, nyomjuk. Semmi. Nyomjuk erősebben. Semmi. Már teljesen behorpadt a cipőm, amikor végre otthagy egy pöttyöt. Körbemegyek, pikkpakk kész. Persze sikerült ráfutni vele a világos gumirészre is. Remek.

Jöjjön az olaj

A fotó kedvéért kiöntöttem egy kis pohárba. Hiba volt, mert rengeteg megmaradt. Egy zsepit* negyedbe hajtottam és beledugtam az egyik végét, csak annyira, hogy rákapaszkodjon az olaj. Villámgyorsan körbekentem a cipőmet. Csak úgy ragyog, nagyon durván, eddig jó, de itt még nem vagyunk kész. *Nagyon vékony zsepi nem jó, mert szétfoszlik, úgyhogy jó minőségűvel próbáld vagy egy ronggyal.

Apropó, ha már cipő: tudtad, hogy rosszul kötöd be? >>>

A sima ápolóval szemben (ami inkább viasz, mint zsiradék) az olajat jó egy kicsit állni hagyni rajta. Szívja csak be nyugodtan, hiszen az olajtól vízhatlan lesz, amit ismerjünk el: jó eséllyel a zárt cipő feltalálásának egyik komoly oka lehetett.

Eltelt pár perc, vissza a cipőhöz. A cipőápolós már csak a járóráncoknál nedves, az olajos még most is ragyog mindenhol. Jöhet a második fázis, jól át kell törölgetni. Egy kidobásra ítélt pamut póló lehet erre a legalkalmasabb, de én már kidobtam, így jöjjön a száraz zsepi. Villámgyorsan áttörlöm az egészet, mattabb lett és persze visszanyerte éjfekete színét.

a Kiwi Shine alig ragyog az étolajos verzió mellett

A nagy cipőfényező teszt 5 tapasztalata:

1. Kényelmes, mert olajból mindig van itthon. Egy újabb holmi, amit lehúzhatok a bevásárlólistáról.
   
   
2. A cipőpucolóval dolgozni olyan, mintha egy kifestőm lenne. Jajj, csak maradjunk a vonalon belül! Nos, ugyan elmúltam 8, mégsem sikerült a vonalon belül maradni. Biztos mókus, hogy rámegyek a fehér gumirészre is valahogy. Viszont ha nem mennék rá, akkor meg maradna egy csík, amit így nem kezeltem le. A lényeg, hogy vagy a csík vagy a 2 perces súrolás. Olajnál tetszett, hogy nem kell ilyenre figyelni, bármire rámehetek, hiszen nem színez el semmit.
   
   
3. Az olaj nem szárad úgy meg, mint a cipőápoló. Így ha olyan igazán ragyogót szeretnék, akkor nem törlöm le annyira, míg ha maradnék a mattnál, akkor egy picit tovább törölgetem.
   
   
4. 94,1%-os megtakarítás. Míg a Kiwi cipőápolónak 6 780 forint literje, addig egy liter olaj megvan 400 forintból. Ez olyan, mintha egy kiló csirkemellet 88 forintért vennénk.
   
   
5. Interneten rengeteg ilyen kérdéssel találkoztam: "Hogyan távolítható el a cipőápoló által okozott folt?" Azt hiszem ez mindent elárul. Olajjal ilyen gond sincs.

mindkettő rengeteget segített a cipőmön, de az olajtól jobban ragyog

Gyakran azért nem fordítunk időt cipőnk ápolására, mert macera. Ezzel nem, így most már nincs kifogás, hogy "elfogyott a cipőápoló".

3 órával később

Határozottan állítom, hogy tapintásra is puhábbnak, selymesebbnek érzem az olajjal kezelt cipőmet.

1 nappal később

Ne félj, teljesen száraz, nem vonzza a port és még dörzsölésre sem fogja meg a kezem.

Tehát: egy rongyot (vagy jobb minőségű zsepit :)) nagyon picit olajozz meg és fuss körbe vele a cipőn. Várj 5 percet, majd egy öreg pólóval töröld szárazra. Kész, ennyi.