Egy mókusnak miből van az odújában a legtöbb a mogyoró után? Hát persze, hogy dióból.
És mivel egy rendes mókus semmit nem dobál ki meggondolatlanul, ezért nemcsak a dió beléből készít valami finomságot, hanem a dió héjából is alkot valami szépséget. Ilyen egy mókus, na!
Te is használsz ragasztópisztolyt? Az jó, mert ehhez a projekthez mindenképpen kelleni fog.
Háttérsztori: a legeslegjobb mókusbarátnőmmel csacsogtunk telefonon egy kávé mellett, amikor hangosan belekáromkodott a telefonba. Ezzel nincs is baj, de rá nem jellemző, úgyhogy tudtam, hogy baj van. Persze, hogy megkérdeztem, hogy mi történt és közölte: "A hülye szilikon!". Szerintem neked is ismerős a helyzet, amikor megégetjük a kezünket használat közben. :) No de, elkanyarodtam. Szó szót követett és kiderült, hogy épp ajtókoszorút készít. Meg is kértem rögtön, hogy készítsen útközben is fotót és írja már le mókusaimnak, hogy hogyan készült. Hát elmeséli.
Épp diós süti készült és a friss dióból csak a héja maradt, így ez éppen elég ok volt arra, hogy diókoszorút készítsek belőle az odúm ajtajára. Mivel cudar idő van odakint, és az odúm ajtaja nem fedett, nem veszi körül sem lépcsőház, sem sem palota, próbáltam túlélésre hajlamos dolgokkal díszíteni.
Hozzávalók:
- hungarocell koszorú *
- sok-sok (vagy még több) dióhéj
- némi szalagmaradék
- pár utcán talált vadgesztenye héj
- hungarocell bogyók
- ragasztópisztoly
*Hobbiboltokban kapható, de ha épp nem látod a polcokon, kérdezz rá, mert sok helyen még nem rakták ki, gondolom, a karácsonyra várnak. Ha fellengzősebb eladóval hozna össze a sors, akkor ne csodálkozz, ha ő csak styrofoam néven fogja ismerni - most ez a divat. :)
Bármelyik alkatrész helyettesíthető mással. Én például nagyon szívesen használtam volna csipkebogyót is (de még nem vagyok jóban a csipkebokros szomszéddal) vagy egyéb bogyót, amiket kisebb mókuskáim miatt nem mertem behozni a lakásba. A koszorúalap is lehet akár mohából vagy vesszőből, ízlés és pénztárca dolga. A kiegészítők végtelen mennyiségben állnak rendelkezésre, így ha nem szereted a szalagot, használj selyemvirágot vagy még több termést, de akár gyöngyökkel vagy kisült mézeskaláccsal is díszítheted (bár annak nálunk esélye sem lenne ajtón kívülre kerülni :)).
Így készül a dióhéjkoszorú
Először a fél diókkal körberagasztottam a koszorú oldalának közepét, majd ehhez illesztve ragasztgattam az újabb sorokat. Érdemes minden diót odapróbálni, mielőtt ragasztasz, mert így csak egy-két ponton kell ragasztóznod, ami rengeteg ragasztót spórol neked ennyi diónál.
Érdemes a vége felé (mikor már csak 3-4 dió hiányzik egy sorból) próbálgatni, hogy kisebb vagy nagyobb darabokkal lehet szépen feltölteni a sort. Kötöttem egy masnit a szalagra, és az is ment a koszorúra.
Az esetleges lukakat prímán ki lehet tölteni utólag is kisebbekre tört dióhéjdarabokkal vagy egyéb, színben és stílusban illeszkedő termésekkel.
A hungarocellgolyókat tartó ágak végének eltakarására pompásan bevált a gesztenyehéj. Ha már nem ehető, legalább használjuk fel okosan! ;)
Te már főztél házi mosószert vadgesztenyéből?
Ha még nem próbáltad, ne hagyd ki!
Recept + leírás elérhető a képre vagy ide kattintva. --->
Ezek után már csak felraktam és eligazgattam a koszorún a bogyókat és... Kész! :)
Már kint is virít az odúm ajtaján. Szép, ugye?
A gesztenyehéjak, mint két süni. hihi ~ Mókuspanna
A cikk megjelenését a Provident támogatta.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.